Fáj a bölcsességfogam

 

 

A tévhitekkel ellentétben a bölcsességfog/-fogak eltávolítása nem minden esetben indokolt, bár éppen ez a fejlett országok egyik leggyakoribb szájsebészeti beavatkozása.

 

A bölcsességfogak sok szempontból különlegesek. A bölcsességfogak általában a többi fognál jóval később jelennek meg a szájüregben. A bölcsességfogak átlagos előtörési ideje a 18-25. életév közé tehető. A késői előtörés miatt logikusan arra kellene gondolnunk, hogy romlásuk is később fog megindulni. Ez sok esetben igaz is, azonban elhelyezkedésük miatt nehezen tisztíthatók, ezért az ép fogak mögött gyakran találunk szuvas bölcsességfogakat.

A bölcsességfogak gyökérstruktúrája teljesen rendszertelen, ezért ha ezeket a fogakat olyan károsodások érik, melyek hatására a fog esetleg begyullad vagy elhal, akkor gyökérkezelésük pontos kivitelezhetősége bizonytalan, ezért ilyenkor a fogorvos sokszor az eltávolítás mellett dönt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A beékelődött bölcsességfogak több nem kívánatos folyamatot is idézhetnek elő:​

• komoly gyulladásos, akár gennyes folyamatok (pericoronitis)

• fogtorlódás (elsősorban a metsző területen, mely tönkreteheti a fogszabályozással elért eredményt)

• a második nagyőrlő fog gyökereinek felszívódása, szuvasodása, sérülése

• ciszta kialakulása a fogzacskóból. Legtöbbször panoráma röntgenen derül ki a több éve növekvő fájdalommentes ciszta. (mely akár az állcsont törését is eredményezheti)

• gócbetegség (hajhullás , rossz vérkép, általános izületi panaszok, fájdalmak)

• a fej különböző területére kisugárzó fájdalom (fül, ízület, tarkó)