Implantáció - Fogbeültetés
 

A fogászati implantátum története

 

Per-Ingvar Brånemark svéd ortopédia professzor kísérletei során megfigyelte, hogy a nyulak csonjaiba ültetett titán műtéti tűződrótok eltávolítása meglehetősen nehéz. Rájött, hogy a titán képes összeépülni a csontszövettel, vagyis a legideálisabb anyag implantátumok készítésére. 1965-ben megtörtént az első titán implantátumok beültetése: Gösta Larsson taxisofőr új fogait 2006-ban bekövetkezett haláláig, 41 évig „viselte”.

 

Az elmúlt 45 évben a fogászati implantátumok használata széles körben elterjedt. Ezidő alatt mind az implantátumok kialakítása, mind pedig a használatukhoz szükséges eszközök és az implantációhoz kötődő egyéb beavatkozások jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Az implantátumok anyaga minden esetben ötvözetlen titán. A titán implantátum felületéntitán-oxid réteg alakul ki, ennek következtében az implantátumok nem okoznak allergiás reakciót vagy daganatos megbetegedéseket. A titán-oxid ugyanis nem oldódik a testnedvekben, így nem is vált ki immunreakciót.

 

Az implantátumok felülete érdesített, ami segíti az összeépülést a csontszövettel. Az implantátumcsavarok menetének kialakításánál arra törekszenek, hogy becsavaráskor a lehető legtöbb saját csöntszövetet gyűjtse össze, amely később visszaépül a csontba, fokozva az implantátum stabilitását és lerövidítve a gyógyulási időt.

Az implantátumok nagy méret- és formaválasztékban készülnek, hogy minden páciens a neki legmegfelelőbb implantátumot kapja.

 

 

 

Az implantátum felépítése

 

Az implantátum valójában egy művi foggyökér, tehát a fog láthatatlan része. Az implantátum és a fog látható része, a korona közötti kapcsolat több módon is létrejöhet. Vannak egy részből álló, a felépítménnyel egybeöntött implantátumok. Ezeknél a felépítmény fejének iránya,  az alkalmazható korona típusa előre meghatározott. Finomabb „hangolást” tesznek lehetővé a két- vagy több részből álló implantátumok. Ugyanahhoz az implantátumhoz a korona vagy híd típusától függően többféle felépítményfej választható, a fej állásának iránya a beültetés után pontosan beállítható.

 

 

 

 

 

 

 

                            Az implantátum (1), az implantátum felépítmény(2)
                                     és a korona (3) sematikus felépítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mikor jó választás az implantátum?
 

A funkcionalitás és az esztétika legmagasabb követelményeinek is megfelelő fogsor ma már bárki számára elérhető. A fogbeültetés (implantáció) az állcsontok növekedésének befejeződésétől (14-18 éves kor) bármely életkorban minimális kockázattal elvégezhető. Fogbeültetés azokban az esetekben is alkalmazható, amikor „hagyományos” módszerekkel már nem oldható meg a fogpótlás.

 

 

Időben történő fogbeültetéssel megelőzhetők a foghiány okozta további fogászati problémák:
 

• a kihúzott fog helyén keletkezett résbe kerülő ételmaradék ínybetegségek kialakulásához vezethet

• a foghiány következtében nem megfelelően megrágott étel gyomorbántalmakat okoz

• a megmaradt fogakra jóval nagyobb teher hárul, ezért azok gyorsabban romlanak

• a hiányzó fog ellentétes fogsorban lévő „párja” egy idő után kinő a fogsorból, meglazul

• a foghiány melletti fogak eldőlhetnek

• a kihúzott fog helyén a csont folymatosan sorvad, ritkul; ez a folyamat egy bizonyos idő után már jelentősen megnehezíti a fogbeültetést

• többszörös foghiánytól az arc beesik, az arcvonások megváltoznak